Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Bitcoin - egy digitális aranyláz rövid története és tanulságai

2015. február 12., csütörtök 11:10

Egy jelenség, amely története a virtuális fizetőeszközök előnyeivel és kockázataival szembesít minket, amellett, hogy informatikai és biztonsági vonulatával párhuzamosan közgazdasági háttérrel is rendelkezik.

A klondike-i aranyláz 1897-ben tört ki az alaszkai határ mellett, a kanadai Yukon területen fekvő Dawson City városának közelében. Az aranylázban becslések szerint százezer arany után ácsingózó ember vett részt, 1898-ra pedig mintegy 30 ezer aranyásónak sikerült eljutnia Dawson Citybe.
110 évvel később mindez a történet már a digitális térben megy végbe. "Az aranymosás nem a hagyományos szitákkal történik, hanem szuperszámítógépek segítségével, mégpedig a virtuális pénz, a Bitcoin megjelenésével" - kezdte előadását Gaidosch Tamás az év első, január 14-én tartott ISACA előadáson.

A Klondike módszertan

A Klondike módszertant tehát az aranyásás módszeréhez hasonlítják. Azaz aranybányászat vagy aranymosás módszerével a digitális térben bányásszák a pénz, ez esetben a Bitcoint. A folyamatban úgy lehet pénzt keresni, hogy nehéz matematikai feladatokat oldanak meg a felhasználók, amelyekért virtuális pénzt kapnak.
Az említett digitális fizetőeszköz tehát valójában egy nyílt forráskódú digitális pénz, amelyet 2009. január 3-án állítólag Satoshi Nakamoto bocsátott ki (bár ő tagadja, s egyes források szerint elképzelhető, hogy inkább egy csoport áll a Bitcoin kibocsátása mögött mintsem egy konkrét személy), közvetlenül a 2008-as amerikai bank válság kirobbanása után. A Bitcoin elnevezés vonatkozik ezenkívül a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre és az általa létrehozott elosztott (peer-to-peer - P2P) hálózatra is.

A többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően, a Bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól, helyette a peer-to-peer hálózat csomó pontjai által tárolt elosztott adatbázisokról (block chain, amely tulajdonképpen a nyilvános főkönyve a rendszernek) dolgozik. Ez az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket.
A biztonságot a digitális aláírások és a Proof-of-Work rendszer szolgáltatja. Utóbbi megértéséhez kezdjük az egyszeres könyvvitellel, amely esetében túl könnyű hibázni vagy csalni. Az ún. hármas könyvvitel esetében minden rögzített eseményhez tartozik egy harmadik láb, amely biztonságosan igazolja a tranzakciót, ez tehát a Proof-of-Work.

A virtuális pénz egyébként pedig biztonságosan tárolható egy ún. pénztárcafájlban, de akár személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordózókon vagy felhő alapú szolgáltatóknál. Abban a bizonyos virtuális pénztárcában pedig csak számok és algoritmusok vannak. A peer-to-peer felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályozza a hatóságok számára, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és az infláció gerjesztését. Mivel a fizetés nem egy központon keresztül zajlik, a már megtörtént tranzakciók visszafordítására nincs mód, szemben a hagyományos banki rendszerekkel, ahol csalás gyanúja esetén, vagy egyéb okokból a bankok és más pénzintézetek sztornózhatják a korábban jóváhagyott kifizetést.
Bár fizetőeszközről beszélünk, a Bitcoinnak még sincs központi kibocsátója. Továbbá lényeges különbség a jegybankokhoz képest, hogy ezt a pénzt nem lehet nyomtatni.

2013. év novemberéig valamivel több, mint 12 millió Bitcoin jött létre. Az összes Bitcoinok száma idővel 21 millióhoz tart, és ez a szám lesz majd a felsőhatár. A jóslatok szerint egyébként 2017-re a háromnegyede fog rendelkezésre állni. A szakértők, úgy vélik, hogy egyfajta pszichés elemként építették be a felső korlátot, hogy véges összegért lehessen bányászni.

Bitcoin

A XXI. század aranyláza

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik a modern fizetési folyamat, látnunk kell, hogy a szükséges számítási teljesítmény felajánlásának ösztönzésére minden egyes közzétett blokk után a közzétevő csomópont részesül az újonnan létrejött pénzből, amelyet a saját címére írhat. Jelenleg minden blokkért 25 Bitcoin jár, ez majd csökkenni fog a protokoll által meghatározott ütemben. Az így kiosztott virtuális érmék begyűjtésére irányuló erőfeszítések eredményeként a hivatalos klienstől független célprogramok jöttek létre, amelyek kizárólagos célja a minél nagyobb számítási kapacitás hálózatba kapcsolása és így ennek a jutalomnak az elnyerése. Ezt a folyamatot szokták bányászatnak (mining) nevezni, utalva arra, hogy a nemesfémek bányászatához hasonlóan új értékhordozó kerül forgalomba.

Jelenleg a kapacitás nagy részét videó kártyák általános célú processzorán futó célprogramok adják. A XXI. század aranybányászati hisztériája addig fajult, hogy kizárólag adatbányászatra épülő központokat, illetve Bitcoin „bányászgépeket” hoztak létre. Csakhogy érzékeljük a rendszer volumenét: a hálózat feletti ellenőrzés átvételéhez legalább akkora számítási teljesítményre van szükség, amely a hálózat több mint a felét (legalább 51 százalék) jelenti. S még egy érdekes adalék, az összes Bitcoin számítás többszörösen meghaladja a szuperszámítógépek kapacitását (750 hash/mp), a digitális aranymosás során lebegőpontos számítással dolgoznak. A hash függvények egyébként kiválóan használhatók kriptográfiai és biztonságtechnikai területen.
Tehát a Bitcoin bányászat olyan kriptográfiai számítások elvégzése, amelyek igazolják a tranzakciókat és növelik a rendszer biztonságát. A bányászok tranzakciós díjat kapnak az igazolt tranzakciók után, valamint új Bitcoinokat bocsáthatnak ki.

Pontosan ide tartozik az Internet of Things (IoT) megjelenése, amely szintén egy nagy hype. Ugyanis ezek a hálózatba kapcsolt eszközök ugyanúgy sebezhetőek lettek, mint a Bitcoin rendszere, fejtegeti Gaidosch Tamás. S valóban, a hekkerek most már ezeket az eszközöket kóstolgatják. A támadók tehát nem a felhasználókat célozzák, hanem magát a számítógépet. Az IoT eszközök ugyanis azért váltak célponttá, mert rajtuk keresztül lehetséges digitális pénzt bányászni vagy profitot szerezni, állította tavaly év végén Mikko Hyppönen, az F-Secure biztonsági specialistája.
Szóval, akkor hány intelligens kenyérpirítót kell meghekkelni, ahhoz, hogy egy hónapon belül kibányásszunk 1 Bitcoint? A választ érdemes technikai oldalról közelíteni, vajon megéri ez nekünk?

A biztonság közgazdaságtana

S ha már itt tartunk, tulajdonképpen az informatikai és mérnöki vonulata mellett közgazdasági vetülete is van a Bitcoin történetnek. Mivel a tranzakciókat az egész hálózat felé szétküldik a csomópontok, azok teljesen nyilvánosak. Szemben a hagyományos pénzügyi intézetekkel, amelyek az ügyfelek magánszféráját a tranzakciókra vonatkozó információk visszatartásával védik, ezt a Bitcoin rendszerében az biztosítja, hogy a címek tulajdonosára vonatkozó információk nem ismertek.

Nézzünk egy példát: ha például Alice küld Bobnak 12 BTC összeget, akkor a nyilvános adatok között csak az látszik, hogy két cím között 12 BTC összeg mozgott. Hacsak valamilyen oknál fogva a résztvevők nem hozzák nyilvánosságra, hogy az adott címeknek ők a tulajdonosai, szinte lehetetlen őket összekapcsolni. Ugyanakkor, ha egy címről egyszer már kiderült, hogy kihez tartozik, az ahhoz tartozó korábbi tranzakciók is visszakereshetőek. Tehát a P2P hálózaton elosztott nyilvántartás teljesen világosan megmutatja, hogy ki kinek, mit fizetett. Mindez a tranzakció megtörténik és könyvelésre kerül, annak ellenére, hogy a digitális pénztárcákban nincs valóságos pénz.

Biztonsági szempontból áttekintve, a block chain publikus kriptográfiát használ és az összes kriptográfiai elem megtalálható a rendszerben. Az összes Bitcoin tranzakciót időpecséttel látják el, ezáltal védetté válnak a pénzmozgások a kettős költés és az utólagos módosítások ellen.
A hálózaton és az elosztottan tárolt adatbázisban a tranzakcióknál a kifizető és a kedvezményezett kizárólag a Bitcoin címével jelenik meg. Ez a cím nem más, mint egy krip-kulcspár publikus fele, amely lehetővé teszi a cím tulajdonosának (aki a privát kulcsot egyedül birtokolja), hogy a címén lévő egyenleg terhére kiadott tranzakciókat aláírja. Mivel egy személy bármennyi címet létrehozhat magának, amelyekről nem derül ki, hogy egy emberhez tartoznak, a pénz mozgásának követése szinte lehetetlen.

Az anonimitás és a központi kontroll hiánya vonzó az illegális üzletet folytatók számára is. A rendszerrel szembeni egyik leggyakoribb kritika rendszerint, hogy működése elősegíti a törvénytelen üzletek lebonyolítását. A hálózat biztonságát garantáló és frissen kibocsátott Bitcoinokkal jutalmazott bányászás 2013-ra jelentős iparrá nőtt, az egymással versenyző szereplők hatalmas számítási erőforrásokat üzemeltetnek. Mindez a korábban említett hatalmas hardver- és energiaigénnyel jár, ami sokak szerint fölösleges és túlzó társadalmi költség egy fizetési rendszer fenntartásáért. S nemcsak a fenntartása, hanem a védekezés is nagyon költséges. Kínában és Észak-Koreában biztonsági okokra hivatkozva például be is tiltották.

A Bitcoin, mint piramisjáték

Az 1920-as években Charles Ponzi olasz üzletembert tekintették a piramisjáték atyjának, majd 2008-ban Bernie Madoff amerikai üzletember volt a piramisjátékok ikonikus alakja. Piramisjátékok tehát voltak és lesznek. A Bitcoin világa is vonzotta a szerencsevadászokat. Mivel a központi árszabályozás hiánya az árfolyamot nagyon változékonnyá teszi, a teljes monetáris bázishoz képest alacsony forgalom mellett mozgó ár pedig gyakran szélsőséges mozgásokat, hirtelen felfutásokat és drasztikus összeomlásokat eredményez. Emiatt és a korai használók által birtokolt nagy mennyiségű Bitcoin miatt szokták piramisjátékhoz hasonlítani az újszerű fizetési rendszert.
A Bitcoin jelenség tanulsága, hogy a mérnöki háttér mellett a biztonság közgazdasági oldala is rendkívül fontos. Bár, nem látható előre, hogy mi lesz a Bitcoin sorsa, de tisztán látszik, hogy létrejöttét a gazdasági változások, ingadozások, mélypontok támogatták, jelenlétét pedig a kormánnyal szembeni bizalmatlanság befolyásolja.

 Bitcoin piramisjáték

Kockázatok
- árfolyam volatilitás (változékonyság)
- tőzsdecsőd (800 ezer Bitcoinnak nyomaveszett)
- nehezen lehet valós pénzre váltani
- biztonsági problémák (nem 100 százalékban biztonságos rendszer)
- abszolút hekker célpont (nem magát a Bitcoin rendszert hekkelik, hanem a kliens gépeket)
- az elfogadottságot nehezíti, hogy a bányászok bevétele elérheti a napi 8 millió dollárt
- bármiféle külső garancia és szabályozás hiánya
- likviditás hiánya
- defláció veszélye
- veszélyeztetheti a szuverén kormányzást
- kormányzati nyomás
- más digitális fizetési formák előretörése
- kártyatársaságok részéről érkező nyomás
- korai befektetők exit stratégiája (dumping)
- önző bányászok problémája (akik nem publikálják sikereiket, s így elveszik mások eredményét)

Készpénz-Bitcoin összehasonlítás:

Készpénz:
- állami kibocsátás és kontrol
- többnyire országosan elfogadott
- fizikailag sérülékeny
- hekker támadások ellen védett
- nehezebben transzferálható
- nehezen követhető nyomon
- gyakran irreverzibilis tranzakció
- kedvelik a bűnözők

Bitcoin:
- felhasználói kibocsátás és kontroll
- nemzetközi elfogadottság
- fizikailag nem sérülékeny
- hekker támadások ellen nem védett
- könnyen transzferálható
- nehezen követhető nyomon
- mindig irreverzibilis tranzakció
- bűnözők kedvelik

Arany-Bitcoin összehasonlítás

Arany:
- önmagában értékes
- nemzetközi elfogadottság
- nem könnyű elosztani
- nem könnyű fizetni vele
- hekker támadások ellen védett
- nehezen nyomon követhető
- nem lehet meghekkelni, de nem lehet arannyal fizetni

Bitcoin:
- értékét a felhasználók hite határozza meg
- nemzetközi elfogadottság
- könnyű osztani
- könnyű fizetni
- hekker támadások ellen nem védett
- nehezen követhető nyomon

Sebők Viktória

 

 

 

Megjelent: 3658 alkalommal
Értékelés:
(0 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Adminisztráció

Regisztrációt kizárólag ISACA tagoktól fogadunk el, így a regisztrációs folyamat során felkérjük Önt, hogy ISACA tagsági számát küldje meg számunkra!
Köszönjük!